Köszönöm a türelmet, és hogy valaki már a címet beírta!

Persze megint csak a saját szemszögömből tudok tudósítani, ami azt jelenti, hogy lehet reklamálni, ha valamit vagy valakit kihagytam.

Szóval szombat reggel 9-kor Felvonulási téren gyűltek a korán kelők, majd 10 órakor véglegesítettük a létszámot az M5 OMV kútjánál. Halkan jegyzem meg, hogy arra kellett várni, aki a legközelebbről jött...rám. Utólag bocs mindenkitől ezért. Most kéne felsorolnom, hogy kik voltak ott, ami szerintem nem fog kapásból sikerülni, úgyhogy a vendégbe segítsetek (nick+autó), én meg majd ide rakom.

Lassan felkerekedtünk, a sok szép hunyadi és egy szép Kia, irány Kecskemét. Vezérhajó Kornél Atosa, amivel valami baj történhetett, mert az első 5 kilóméteren nem ment többet 60-nál, ami autópályán érdekes tempó. Persze többen is kiugrottak a sorból, hogy megnézzék mi van, olykor mutogattunk egyet, hogy "nééd máán, a kicsi szánalmas atos, nem gurul a szánalmas 13 colos kerekein:)". Aztán Kornél is megtalálta a gázt a pedálok erdejében, így már volt eséjünk, hogy leérjünk még sötétedés előtt.
Kecskemét határában megálltunk a Bacchus nevű vendéglátóipari objektum parkolójában generálva nekik egy kis forgalom-reklámot, de mivel Stefánék óramű pontossággal érkeztek, hogy átvegyék a további navigálást, így hamar odébb álltunk. Kmét belseje sok lámpával, olykor szétszakadva, dehát rutinból konvolyozunk már, semmi gond.

Egyszerre érkezünk a Hyundai Szalonhoz, ahol már tárt karokkal, pogácsával, üdítővel vártak minket (utólag is köszönjük). Megrohanjuk az autókat, Kicsi Andi Terracan-ba, van vagy 2 tonna súlykülönbség, de jól mutatnak együtt. Tipi-tapi, kívül belűl, wááá működik a motoros ülés... zmmm előre..zmmm hátra...házigazdáink legközelebb szerintem lehúzzák a sarut, ha jövünk:). Végén egy csoportkép (ezen mindenki rajta van Pihe, majd jó nagyban küldöm át, hogy kivághasd). Uccu neki, irány a szállás.

Hát nem a Ritz, de megteszi, fent a szobák vadiújak, csinosak, lent inkább a jó hangulattal tapétáztuk a kopottas társalgót. Gyerek még az idő, a programmal kicsit befürödtünk, hát 3-ig szabad foglalkozás. Elnézést mindenkitől, aki ekkor nem tért vissza. Stefánék mindent megtettek, amit szűkös vasárnapjaikon csak lehetett, mi adminok jobban segíthettünk volna (tisztelet a kivételnek Pihe) szerintem, tanultunk belőle. Ráadásul Stefánék olyan vacsorát főztek, amit még Rózsi is boldogan a nevére vett volna. Királyi lakoma kerekedett...de ne szaladjunk annyira előre.

A szabad foglakozást Stefánék, Kornél, és jómagam egy "csapatós" helyszín keresésére fordítottuk. Találtunk is egy jó kis alakulóteret a régi laktanya lepukkant kaszárnyái között. Össze is szedtük az immár jóllakott kitartó csapatot. Kivonultunk, összeáltunk az autós csoportképre, csak Zsola állt be faramucin, mert hamar elment "riszálni így is úgy is", így nem maradt neki hely a sorban. Aztán indult a móka! Jól legyalultuk a teret, aztán kitaláltuk, hogy rendezzünk mini havas gyorsulást. No volt ám izgalom, meg hajtás! Szegény nyári gumisok hamar elvéreztek, de a többiek izgalmasat futottak! Végre egy verseny, ahol az Atos eséllyel indult a Coupe ellen...aztán a nap fénypontja a terepjáró futam!

A kék sarokban a hatalmas aszfaltgyalu, KIA SORRRENTÓÓÓ...
A piros sarokban a fürge terepgyík HYUNDAI TUCSONNNN!

1 futam Rajt! Csak úgy fröcsköl a hó a 8 kerék alól, fej-fej mellett, aztán egy nagy levegő és egy irtózatos hajrával elhúz a Sorento! Ez igen! Visszavágó! A Tucson derekasan állja a havat az első 15 méteren, aztán a Kia megint megvillantja a nyers erőt és győz! Az utolsó futamban ugyanez! Mentségére a Tucsonnak, hogy a KIA 3 diffijével szemben ő csak 2-vel bír és a motorok sem egyformák, de nem is ez a lényeg, jó verseny volt!

Kitombolva magunkat, vissza a szállásra, Klub gyűlés és traccsparti. Másfél óra alatt sikerült eldönteni, hogy a HOT Május 6-án legyen, de még mindig nem tudjuk, hogy ki a meseíró, viszont én kaptam egy szülinapi dedikált pergament (Köszi, jó fejek vagytok!:)). Szép lassan elkezdtünk fogyatkozni, ahogy hazaindult a csapat egy része. Nem tudják miről maradtak le, mert ekkor jött még a vacsora. Főtt kolompér, überfinom pörkölttel, friss kenyér, savanyú. Én nem vagyok egy nagy zabagép, de ebből négyszer repetáztam. (Stefánék és a Kukta! Köszi!!)
Közben befutott még PonyGsi Gyuláról hazafele menet, akivel hosszasan, jót beszélgettem!
Ahogy az otthonalvósók elszivárogtak, mi maradékok felmentünk a szobákhoz az emeletre, hogy folytassuk a bulit. Kaja, pia, zene, mulatozás kifulladásig.
A továbbiakról (másnap reggel) írjon valaki, aki még ott volt, mert én lecsukódó, csipás szemekkel hajnali 2-kor haza mentem, hogy reggel már Zsuzsikám melett ébredhessek.
 

Röviden így zajlott, ami kimaradt, majd bekerül!